ÉLETMÓD

Haverunk, a krumpli

Burgonya, kolompér, földialma, svábtök, földitök, krumpedli, pityóka, krumpér, kukulyó. Sok néven ismeretes régi kedvencünk, a krumpli. 

Faljuk hasábnak, pürének, vajjal és petrezselyemmel. Sülve, főve, levesbe, főzelékbe, salátának. Imádjuk mindenhogy öreg barátunkat, a burgonyát. 

Mégis, rossz híre előtte jár, mi pedig utána, hogy miért van ilyen méltatlanul rossz híre egyik kedvenc falatunknak. 

A legtöbb fogyókúrás diéta alapvető tiltólistása, sőt gyakran azzal is vádolják, hogy segít idő előtt a halál kezére adni minket. Vérnyomásunkat egekbe tolva, odadob minket a szívroham és az agyvérzés martalékául. 

A Guardian által, nem rég publikált kutatás szerint, heti négynél több krumplis lakoma, szinte biztos útlevél a túlvilágra.

De vajon tényleg a krumpli fog majd tönkretenni? Ennek járunk most utána.

Amerikai bevándorló

De honnan is származik ez a sokoldalú zöldség?

A krumplifélék családja Dél-Amerikából származik, Chilében és Peruban őshonos. Az ott élők több mint 8000 éve falják már, az öreg kontinensre azonban csak a 16 században érkezett meg, a méltán rosszhírű Pizarro segítségével. 

Hazánkba német közvetítéssel haraptak rá először az újvilági egzotikumra, és azt mondták vala, hogy „fújj”. Némi nemesítéssel azonban sokat vesztett eredeti kesernyés ízéből, így lassacskán a szívünkhöz is közelebb került.

Magyar fazékba először Batthyány Boldizsár konyhájába került, aki főúri és hadvezéri teendői mellett a magyar botanika mecénása és meghonosítója is volt. (Azt is beszélik, az első gumókat antik érmékre bizniszelte egy bizonyos Carolus Clusius-szal, aki korának legmenőbb flamand botanikusa volt. Mellesleg nagy érmegyűjtő is). 

A 17. században a többi amerikai jövevénnyel együtt, nagyrészt kísérleti ínyencek különc „finomsága” maradt. A földikörte növekvő népszerűségét elsősorban az a tulajdonsága adta, hogy a gabonaféléknél jóval igénytelenebb növény, ami a gyengébb gabonaévekben is jól termett. Így gazdaságosabban kitermelhető, magas tápértékű eledelt jelentett, az akkoriban jellemzően alultápláltsággal küzdő parasztoknak.

Komoly erőssége az is, hogy a gabonával és a kukoricával szemben, a krumpedli ehető része, a föld alatt fejlődik, így a hadseregek egész nyáron táborozhattak felette és zavartalanul ölhették egymást anélkül, hogy tönkretették volna a termést.

 (https://www.theguardian.com/society/2016/may/17/potato-blight-eating-spuds-four-times-a-week-could-be-harmful?CMP=fb_gu) ltd: 2021.04.13.  Szabó T. A., Wolkinger F. & Szabó I. (1992): A pannon etnobotanika kezdetei: Stirpium nomenclator Pannonicus S(tephanus) B(eythe) (1583), Carolus Clusius (1584) és Czvittinger Dávid (1711) kiadásában. Balogh Lajos, „Carolus Clusius (1526-1609) élete és munkássága." Vasi Szemle 64, no. 4 (2010): 395-421/)

Emiatt Mária Terézia és II. József az éhínség sújtotta területeken ingyen osztogatott gumókkal és adókedvezményekkel népszerűsítve kövezte ki a krumpli modern korig tartó diadalútját. 

Innentől szinte egyenes útja volt az összes bográcsba, fazékba és a szívünkbe. Egy kicsit nem figyeltünk oda és 19. század végére ,már az általános magyar gasztronómia egyik fontos alapjává vált a kolompér. 

Rossz hírnév

A krumpli rossz híre ugyancsak a középkorban gyökerezik. Több helyen is, a paraszti logika földben fejlődő tulajdonsága miatt, magával az ördöggel azonosította és sokan attól tartottak, egy falat után menten viszi is őket a vén a patás a bugyrokba. Oroszországban az egyháznak külön erőforrásokat kellet mozgósítania, hogy elűzze a szentségtelen fellegeket a burgonya felül. Mielőtt azonban elszörnyülködnénk, hogy már megint, miben voltak a veszett oroszok, tegyük hozzá, hogy mégiscsak nekik jutott eszükbe, fazék helyett üstbe vágni és szeszt főzni a kolompérból, ami a hasábburgonyán kívül, vitathatatlanul a legjobb dolog volt, ami ezzel a kedves gumóval történhetett. Aki nem tudná, a burgonyapálinkát nevezték vodkának annak idején (manapság a vodkák többsége már gabonából készül, mivel az jóval olcsóbb a burgonyánál, egyes drága vodkák azonban még ma is krumpliból készülnek). 

Mások szerint az oroszok tőlünk vették a know how-t, mert az első „vodka” bizony Erdélyben főtt le. 

Napjainkban gyakran tartják úgy, hogy a kolompér egy káros keményítőhalmaz, és egyértelműen azonosítják az elhízással, a diabétesszel és a rákkal. Távolabb nem is állhatnánk a valóságtól. 

A burgonyagumó, héjával együtt valójában egy magas tápértékű egészséges étek, ami nagy koncentrációban tartalmaz ásványi nyomelemeket és makroásványokat. Kiváló forrása a káliumnak, a B6-vitaminnak, valamint lizinnek. A lizin egy fontos aminosav, ami szuper erős fegyver a rákbetegségek, májproblémák, gyulladások, vírusok és autoimmun betegségekkel szemben. (4)

Kijelenthető, hogy a burgonyával kapcsolatos tévhit, a mérgező elkészítési módok okán ragadt a krumpedlin. A sütőolaj, a tej, a vaj, a tejszín, amit elkészítéséhez használunk, adja a káros tényezőt a burgonyafogyasztáshoz. 

Az olaj magas hőfokon égetése során keletkező mérgező anyagok dobják át a káros ételek halmazába sültkrumplinkat, míg a tejtermékek magas zsír és cukortartalma az inzulinrezisztenciát és magasabb glikolizálthemoglobin-szintet eredményez, amely a diabétesz kapuja. Nem beszélve a tényről, hogy ha a zsíroknak és a laktóznak ilyen randihelyet biztosítunk testünkben, ott nagy gyakorisággal a rák is megjelenik előbb vagy utóbb. 

Tehát, úgy fest, mégsem az ördögé a krumpli, hanem a haverunk, falhatjuk hát kedvünkre, ha vesszük a fáradtságot, hogy egészségesen készítsük el. 

 https://eteltcsakokosan.hu/2017/10/02/10-dolog-amit-a-burgonyarol-tudni-erdemes/ ltd: 2019.04.18.  Anthony William – Gyógyító ételek – Édesvíz 2016- 128. Anthony William – Gyógyító ételek – Édesvíz 2016- 128.