TUDÁSTÁR

A-Vitamin

Az A-vitamin egy olyan alapvető tápanyagként életünkben, amit állati eredetű ételekkel kerül be szervezetünkbe, a karotinoidok pedig megtalálhatók a gyümölcsökben és zöldségekbe. Utóbbiak közül sokan közeli rokonságban állnak az A-vitaminnal.

Egyik leggyakrabban előforduló karotinoid a beta-karotin, melyet szervezetünk át tud alakítani A-vitaminná. Ám ez nem mindegyikre igaz, mint például a; a lutein és likopen szintén fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében, szervezetünk viszont nem képes A-vitaminná alakítani. Az A-vitaminnak elég gyenge az antioxidáns hatása, ezzel szemben a béta-karotin, a lutein és a likopin erőteljes antioxidánsok, és a vitaminokhoz hasonló szerepük van a szervezetünkben zajló folyamatokhoz.

A-vitamin jó a szemnek

Az A-vitamin nélkülözhetetlen a látáshoz. Segítségével a fényt jelekké alakítja át agyunk számára, ezzel téve lehetővé számunkra, hogy lássuk a részleteket és felismerjük a színeket. Hiányában tapasztaljuk a farkasvakság nevű állapotot mely  során a szem nehezen, alig alkalmazkodik a fényekhez. A farkasvakság kétféleképpen  befolyásolja a vezető látását. Először is nem lát részleteket a sötétben. Másodszor a szembejövő autók fényét erősebbnek észleli, mint amilyenek valójában, Így azok szinte elvakítják a vezetőt. Felismerhetjük magunkon a betegséget: ugyanis ha több mint egy percbe telik, míg szemünk alkalmazkodik a sötéthez, akkor nagy valószínűséggel farkasvakságban szenvedünk. Kezelése aránylag egyszerű. Leghatásosabb módja, hogy többet fogyasztunk az olyan magas A-vitamin-tartalmú ételekből, mint a máj, vagy vitaminpótlást alkalmazunk — napi 25 000 NE-rő1 fokozatosan csökkentjük az adagot 10 000 NE-ig. Az is célravezető, ha nagyobb mennyiségben,  változatosan fogyasztunk  zöldségekből és gyümölcsökből, vagy béta-karotin kapszulákat szedünk, ám így a kezelés mindenképp tovább tart, mintha egyszerűen csak állati eredetű A-vitamint szedünk.

A-vitamin a retinitis pigmentosa betegségre

A retinitis pigmentosa (RP) egy örökletes betegség, amely egyre gyengülő látással jár melyet a retina pálcikáinak fokozatos romlása okoz. Farkasvaksághoz vezet, tehát jó fényviszonyok között még jó a beteg látása, de szürkületkor vagy rossz belső megvilágítás esetén hatványozottan romlik. Ez a betegség a látótér beszűkülésével is együtt jár. A tünetek a végső stádiumában már nagyon közel járnak a vakság állapotához. Európában kb. százezren szenvednek ebben a betegségben, és az Egyesült Államokban is körülbelül ugyanennyi beteget tartanak számon. Sajnos ez a folyamat teljes vaksággal végződik. 

Viszont egy vizsgálat, amelyet a Harvard Medical School kutatói végeztek, azt mutatja, hogy napi 15 000 NE A-vitamin jelentősen képes lassítani az RP folyamatát. A tanulmány eredményei azt bizonyították, hogyha tehát valakit harminckét éves korában kezdenek el kezelni A-vitaminnal, akkor körülbelül hetvenéves koráig megőrizhet még egy bizonyos fokú hasznos látást — ami hét évvel hosszabb is lehet, mintha nem szedné az A-vitamint. Továbbá egy ennél korábbi kutatás azt mutatja, hogy a vitaminszeri koenzim Q10 napi 100 mg-os dózisban az RP bizonyos eseteiben még javulást is képes hozni.

A-vitamin egyéb fontos szerepei szervezetünk működésében

Az A-vitamin nem csak a látásunk szempontjából nélkülözhetetlen, de a hámsejtek képződésében, amely a legtöbb szövetet határolja, illetve magát a bőrt alkotja. Sokan hatásosnak találják az olyan bőrproblémák kezelésében, mint például a pattanás. Egy nemrég megjelent kezdetleges tanulmány szerint az A-vitamin egy bizonyos formája enyhülést hozhat a tüdőtágulásban, de a kutatások a laboratóriumi patkányoknál elakadtak: Gloria De Carlo Massaro és Donald Massaro, a washingtoni Georgetown University School of Medicine kutatói tüdőtágulást indukáltak a bennük. A tüdő alveoli sejtcsoportjai megnövekedtek, megkeményedtek. Ezután az állatok transzretinilsavat kaptak — ez az A-vitaminnak az a formája, amelyet a szervezet béta-karotinból állít elő. Ennek hatására a normál alveoli sejtek képződése 50 százalékkal megnőtt. 

Az A-vitaminnak ezeken kívül hormon jellegű hatása is van. Ennek köszönhetően kontrollálja a sejtek növekedését, valamint megfelelő differenciálódásukat, tehát új sejtek képződnek, akár szív-, tüdő- vagy csontsejtekké. A ráksejtek ezzel szemben nem differenciálódnak. Más szavakkal élve: az A-vitamin segít a normális sejtek képződésében.

A-vitamin és a légúti fertőzések

1928-ig visszatekintve a British Medical Journal vezető tápanyagkutatói úgy nevezik az A-vitamint, hogy a „fertőzés elleni” vitamin. Az A-vitamin ugyanis megnyújtja a hámsejteket, ezzel akadályt állítva a baktériumoknak és vírusoknak. Amikor a laboratóriumi állatokat megfosztották az A-vitamintól, eleinte egészségesek voltak, aztán egyszer csak hirtelen, végzetes hanyatlás következett be. A boncolás során a kutatók kiterjedt fertőzéseket találtak az állatok belső szervein. Ezzel bizonyosodott be, hogy az A-vitamin segít a fertőzések elleni harcban.

A fejlődő országokban éveken át haltak meg gyerekek kanyaróban, abban a légzőszervi megbetegedésben, amelyet a nyugati országokban már szinte teljesen sikerült megszüntetni. Az 1970-es évek közepén Alfred Sommer, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem professzorának felfedezése volt az, hogy ezek a gyerekek súlyos A-vitaminhiányban szenvedtek, és hogy egy rövid, de magas dózisú pótlás harmadára csökkentheti a halálozási arányt. A megelőző adag A-vitaminból 100 000 NE naponta, két napon át, majd ezt meg kell ismételni egy hónappal később is. Néhány tanulmány más légzőszervi fertőzések esetében is hatásosnak találta az A-vitamin kúrát, például a bárányhimlő és a pneumonia kezelése során. A megoldás mindössze az, hogy rövid ideig nagy dózisban kezelik a beteget A-vitaminnal.

Ártalmas lehet nagy a mennyiségű A-vitamin bevitel?

Van minimális esélye annak, hogy az A-vitamin toxikus hatást fejt ki. Ezért van az, hogy a légúti (tüdő-) fertőzések kezeléséhez a magas dózist kizárólag két napon át javasolják. Bár a 100 000 NE nagyon nagy adag, a két nap még épp elég rövid intervallum ahhoz, hogy mellékhatásokkal bírjon ( amely hajhullással és fejfájással jár ). Az A-vitamin túladagolás elsősorban az egyéb (B-, és C-vitamin) nem arányos növeléséből fakad, emiatt azt mondhatjuk, hogy inkább vitaminhiányként értelmezendő.

Általában a biztonságos adag napi 10 000 NE, éveken át. Terhes nők, vagy gyermeket tervező nők esetében a napi 8000 NE-nél nagyobb mennyiség nem javasolt, ugyanis ilyen esetben fennáll a születési rendellenesség kockázata.